Erőszak. Fájdalom. Ütések igazságtalansága.
Vicsorgó indulatszörnyek leigázhatatlansága.
Gyűlölettől eltorzult ördögi agyak
Undorító alaktalansága.
Gondolattalan légüres tér a koponyákban,
Amorf öntudatlanság a kifröccsenő
Ragacsos nyálban
Tegnapi, holnapi vészterhes sikoltások
A kiszolgáltatott mában...

Artikulátlan néma, tehetetlen tiltakozások,
Recsegve tört fogak között átszűrődő
Vértől bugyborékoló maró ízű átkok,
Állati ösztönök sárga szemű lélektelensége,
Folytonosan, csúful megerőszakolt,
Fekete masszába fúló világbéke,
Gonoszok sátáni bűzös büntetlensége -
Emberek! Könyörgöm!
Ennek már sosem lesz vége?!

Csönd. Remegő ragyogás.
Fölhúzó, fényes, vakító álom.
Ébrednék. De már átléptem a halálon.
Törött világ. Törött álom.
Épségét már nem találom.
A bolygó bőrén reped a kéreg
S alatta lakmározik sokmilliárd féreg.