VOLNA-VERS
Szóltál, Apu? Hívtál? Néztél?
Odaföntről látni véltél?
Ne butáskodj, nem megyek még
Itt lenn ragyog nekem kék ég
Netán rosszat cselekedtél?
S ördögök vendége lettél?
Mesélj, mizu Lucifernél?
(tudom, ezért pofon vernél)
Dehogy vernél, dehogy bántnál
Ha mégegyszer újra látnál
Nem csinálnál butaságot,
Megismernéd "kicsi" lányod...
Sosem voltunk "jóban-rosszban",
Nem is tudtad, milyen voltam,
Elsétáltunk egymás mellett
Puszit adtál, hogyha kellett...
Ami lett a veszted: Vesztünk!
(Szép kis csonka család lettünk)
Nem kesergek, nem vádollak,
Én sem nézem mi lesz holnap-
Jó lett volna együtt élni,
Felnőtt fejjel eléd állni
Nicsak, Apu, lett diplomám!
Büszke lettél volna reám
Hejhó, Apu! Unokád lett!
"Csípted" volna a gyereket
Magasra emelted volna,
Csókolva lett volna orra,
Kiáltott volna: Á! Papi!
Örültél volna hallani
Ejj, ha az sok-sok volna
Az Életben ott nem volna!
De ezzel még nincsen vége,
Lett ám néki kistestvére
(szomorkodom, nem láthattad
"Papaságod" nem adhattad)
Fényképekről nézegettek,
Sírodra virágot vittek,
Kérdezték, hogy Misi papa?
Hol lakik most? Hol otthona?
Mit mondhattunk, fenn az égben
Néz le rátok mosoly-szépen
Ajjaj Misi, Misi papa
Lett belőled ó! dédapa!
Jajj csak sírok, sírok-rívok
Égi számot újra hívok,
Nem veszik fel, folyton foglalt,
Jelzik, apud nincs már, meghalt-
Önző vagyok, nem is mondtam
Hugomnak is bizony ott van
Két szép fia (négy unokád!)
Sose látott kicsi család...
Nem ragozom, nem toldozom,
Bűneidet feloldozom
Veled álmodtam az éjjel
Hívogató égi fénnyel
|